WeBible

1 - Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.

2 - És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.

3 - És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.

4 - És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.

5 - Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.

6 - És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.

7 - Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.

8 - És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.

9 - Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére.

10 - Ez a Sém nemzetsége: Sém száz esztendős korában nemzé Arpaksádot, két esztendővel az özönvíz után.

11 - És éle Sém, minekutánna nemzette Arpaksádot, ötszáz esztendeig és nemze fiakat és leányokat.

12 - Arpaksád pedig harminczöt esztendős vala, és nemzé Séláht.

13 - És éle Arpaksád, minekutánna nemzette Séláht, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

14 - Séláh pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Hébert.

15 - És éle Séláh, minekutánna nemzé Hébert, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

16 - Héber pedig harmincznégy esztendős vala és nemzé Péleget.

17 - És éle Héber, minekutánna nemzé Péleget, négyszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

18 - Péleg pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Réut.

19 - És éle Péleg, minekutánna nemzé Réut, kétszáz kilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

20 - Réu pedig harminczkét esztendős vala, és nemzé Sérugot.

21 - És éle Réu, minekutánna nemzé Sérugot, kétszáz hét esztendeig és nemze fiakat és leányokat.

22 - Sérug pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Nákhort.

23 - És éle Sérug, minekutánna nemzé Nákhort, kétszáz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

24 - Nákhor pedig huszonkilencz esztendős vala, és nemzé Thárét.

25 - És éle Nákhor, minekutánna nemzé Thárét, száz tizenkilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

26 - Tháré pedig hetven esztendős vala, és nemzé Ábrámot, Nákhort, Háránt.

27 - Ez a Tháré nemzetsége: Tháré nemzé Ábrámot, Nákhort és Háránt. Hárán pedig nemzé Lótot.

28 - Meghala pedig Hárán, az ő atyjának Thárénak szemei előtt, az ő születésének földjén, Úr-Kaszdimban.

29 - Ábrám pedig és Nákhor vőnek magoknak feleséget: az Ábrám feleségének neve Szárai; a Nákhor feleségének neve Milkhah, Háránnak Milkhah atyjának és Jiszkáh atyjának leánya.

30 - Szárai pedig magtalan vala; nem vala néki gyermeke.

31 - És felvevé Tháré Ábrámot az ő fiát, és Lótot, Háránnak fiát, az ő unokáját, és Szárait, az ő menyét, Ábrámnak az ő fiának feleségét, és kiindulának együtt Úr-Kaszdimból, hogy Kanaán földére menjenek. És eljutának Háránig, és ott letelepedének.

32 - Vala pedig Tháré kétszáz öt esztendős, és meghala Tháré Háránban.